14.

Az alapzaj megállt egy pillanatra, mindenkibe beleakadt az aktuális lélegzete, a vakondok megálltak az ásásban, a legyek a döngésben, és még egy szúnyog is félrenyelt Totó lábszárán.
- Köpöd ki! -törte meg a csendet Robi, aki talán az egyetlen volt, akit teljesen hidegen hagyott az esemény, és pont azért állt meg egy másodpercre, mert a többiek megnémultak. - Elkapsz valamit, Tomi! Minek kell minden szart a szádba venni?? - röhögte, aztán a meredten bámuló Eszti kezéből enni kezdte a ropit.
- Fúj, kakás! - nevetett fel Maki is, de ő nem olyan könnyedén, mint Robi. Lopva Totóra pillantott, aki félrebiccentett fejjel bámulta a történéseket. Nagyon gondolkodott azon, mit kellene tennie, mit tegyen, és mit akar tenni. Végül a harmadik győzedelmeskedett, az alkalmi párocskához ugrott, és egy rosszul herélt bika hangján felüvöltött.
- Normálisak vagytok? - morrantotta.
- Kanosak! - vigyorgott Robi. - Meg asszonyosak. Vagy hogy mondják amazt.
- Nem vagyok asszonyos... - horkantott Anna. Az hiányzik még, hogy Robi rondítson bele az egészbe!
- Rád a kanosat értettem! - röhögött fel Robi, mire Isti is magához tért, és felnevetett.
- Megrontottad Tomit, nézd meg, tiszta sápadt! - Persze Tomi erre elvörösödött, úgyhogy lényegében már mindenki feleslegesen bámulta. Úgy vert a szíve, hogy majd kiesett a pólója alatt. Egyáltalán nem így képzelte az egészet. Se az első csókját, se a megbeszéltek szerint a mait. Még ha a kettő egyszerre esett is. Minimum arra gondolt, hogy ő kezdeményez, hogy legalább egy kicsit lássák meg benne a férfit, nem úgy, hogy Anna berántja egy bokorba és elveszi az ártatlanságát. Ráadásul közben még Totó is megrángatta. Bár biztos volt benne, hogy Totó átlát mindenen, és tudja, hogy Anna féltékennyé akarta tenni csupán, abban is biztos volt, hogy ez a rángatás nem neki szólt, de azért mégse fogja Annát megrángatni senki.
- Mit mórikálod magadat? - fonta össze a karjait Totó, és szúrós pillantásával fogva tartotta Anna tekintetét.
- Azt csinálok, amit akarok. - mondta a lány hűvösen, de alig bírta vigyorát visszafogni, annyira tetszett neki Totó reakciója.
- De pont vele? - bökött Tomi mellkasára a srác.
- Hé.. Mi... mi az, hogy pont velem? - kérdezte sértődötten Tomi, de igaz, ami igaz, a sértődöttség nem kimondottan hallatszott remegő hangján.
- Már úgy értettem, hogy eddig KISS tagokra volt felizgulva... Te meg nem vagy olyan. - helyesbített Totó, de ugyan azzal a lendülettel vissza is fordult Annához.
- Meg nem vagy ivarérett! - kiabált közbe Krisztián, de Sanyó olyan mérgesen nézett rá, mintha legalábbis ő csókolózott volna az imént a lánnyal. Amikor Anna odalépett Tomihoz, az ütő megállt benne, lepergett előtte az élete, és majdnem sugárban végighányta a nyálcserét. Ha úgy is érezte néha, rosszabb napjain, hogy semmi esélye Annánál Totóval szemben, arra legvadabb álmaiban se gondolt, hogy Tomival szemben sem.
- Szar mi? - mondta Anna.
- Mi szar? - morogta Totó.
- Látni, hogy mással vagyok. - mondta Anna.
- Mással vagy?! Eddig kivel voltál? Most meg vele vagy? Ő a más? - morogta Totó.
- Nagyon más! - kiabált bele a beszélgetésbe Isti.
- Anyád. - sóhajtotta Tomi, de csak úgy csendben, magának.
- Úgy érted, most meg vagyok csalva? - rángatta meg a szemöldökét Totó, és összefont karjait szétengedve leejtette maga mellé.
- A csók nem megcsalás. - mondta Anna, és most ő fonta össze a karjait.
- Pompás. - válaszolta Totó, és kezdett teljesen lehiggadni. - Már azt hittem, van köztünk valami, de látom, csak játszol velem. - azzal már vissza is battyogott Makihoz. Anna ökölbe szorította a kezét, kifújta az összes levegőt a tüdejéből, és a másik irányba sietett el. Összefont karokkal nekidőlt egy fának, és biccentett barátnőinek, gyűljenek köré támogatásnak. Olyan lett így a felállás, mint egy rossz musical, amiben épp összecsapni készül két rivális banda. Az egyik oldalon a lányok, a másik oldalon a fiúk. Persze nem a megfelelő személyek álltak dühösen a másik végen. Totó helyett Sanyó fonta össze a karjait, és bámult olyan mérgesen, mint a másik oldalon Anna. Csak a pillantásuk még véletlenül sem ütközött.
- Faszkalap. - mondta Anna. A lányok bólogattak.
- Ez nem normális. - mondta Sanyó. Krisztián és Márkó bólogattak. Tomi émelyegve állt közöttük, mire egyszeriben csak valaki hátba csapta.
- Fiatalember, fenékig! - mondta Maki szélesen vigyorogva, és Tomi kezébe tolt egy teli poharat.
- Ja ja! Az ilyen ifjú kis titánoknak kell az energia! Mi lesz az este folytatása, ha józan maradsz? Semmi. - kontrázott Totó.
- Inkább hazamegyek. - mondta Tomi, és Márkóra nézett némi támogatás reményében.
- Hogy is ne! Majd itt hagyod nekünk epedezve a nőstényed! - ellenkezett Totó. - Tessék maradni, és kielégíteni az asszony társas igényeit!
- Ha mást úgyse megy! - nyögte Robi. Isti felröhögött.
- Tudjátok, hogy mire ment ki az egész... - sóhajtotta Tomi. - Akkor miért engem szopattok?
- Ezt csak én hallottam, ugye tudod? - suttogta Márkó, körülbelül olyan hangerősséggel, mint az előbb Tomi.
- Ha most nem megyek haza, kikészítenek, ha meg hazamegyek, egész nyáron hallgathatom... - sóhajtott ismét a fiú.
- Maradj, majd nem halljuk meg. - ajánlotta Márkó, és a lányok felé indult. Kinga összerezzent.
- Miért akarod ennyire, hogy járnod kelljen Totóval? - kérdezte halkan Annát. - Nem jobb a csend és a nyugalom?
- Majd ha nagy leszel, megérted. - morogta Anna. - Bocs. - mondta már Tominak, ahogy a két fiú odaért.
- Én bocs. Ha keményebb vagyok, talán haszna is lett volna. - legyintett a srác. - De majd jövőre!
- Megvárod, míg vénlány leszek? - mosolyodott el halványan Anna, és átölelte Tomit. A többi srác felől füttyszó és "húúuhúú"-zás tört fel. - Odabaszok! - ordított fel a lány.
- Megsüketültem. - suttogta Tomi.
- Ezt tőle tanultad el, mi? - kérdezte Márkó, és Kingára kacsintott.
Totó septiben felhajtotta a sörét, és mellé még amit talált. Közben fel-felröhögött, mennyire elképesztő látni Tomit és Annát, a Jint és a Jangot, Magdi nénit és Berényi Miklóst csókolózni látni. Kicsit még a hideg is kirázta. Csak fekete pólója mögött zakatoló szakadt kis lelke tudta, hogy mindjárt a falnak megy dühében.